Előkerülnek az építőkockák (29. hét)
Ezen a héten reggelente Bálint már állva vár az ágyban. Amint meglát, hangosan nevet.
Az étkezéseink kicsit megváltoztak. Reggelire már nem eszik sok tápszert. Kb. 40-100 ml-t. Utána 10 óra körül jöhet egy kis gyümölcsös pép. Majd délben húsos pép. Délután 3-4 óra felé, pedig megint újra gyümölcsös pépet eszik. Vacsorára még mindig 180 ml-t szokott enni.
Igaz még csak 29 hetes, de megkóstoljuk a joghurtot. Én ettem igazából, de Bálint az ölembe mászott érte. Kellett neki adjak belőle. Nagyon ízlett neki.
A héten eszünk:
- málna-eper- alma- áfonya pép (imádja)
- zöldséges tészta pép (annyira nem jött be)
- almás- banán pép (imádja)
- paradicsom- sonka- tészta pép (szereti)
- joghurtos gyümölcs pép (imádja)
- alma- csirke pép (imádja)
- mangó pép (imádja)
Napközben szinte meg sem áll. Mászik, ha valamihez odaér feláll. A játéka most a rombolásból áll. Építőkockákból tornyot építek neki, ő pedig ledönti. Mindezt hangos kacajjal fogadja.
Ezen kívül a cicám Csofi játékait pakolja előszeretettel. Ezt persze a macskám nem nézi jó szemmel, hisz most már csak azt látja, hogy ez a kis „betolakodó” nemcsak egy helyen fekszik, hanem eljut bárhová, még az ő területére is.
Azért Bálint szerette volna őt kiengesztelni és megsimogatta- persze ez azt jelentette, hogy csomókban szedte ki a szőrét, közben hangosan kacagva. Csofinál itt telt be a pohár, végérvényesen faképnél hagyta a Fiam, hiába ment utána Bálint.
A pusziadás is nagyon megy már neki. Ez Bálintnál abból áll, hogy bekapja az orrom. Ha mondom neki puszit kérek, már jön is és nyomja a kis száját.
Most még nagy dumás, be nem áll a szája. Tyetyetye- dedede- bababa a repertoár.
A hétvégén ismét programunk volt. Most tulajdonképpen nekem, de persze Bálint is jött. A fővárosi Állatkertben tartottam egy előadást. Persze kis Manóm is részt vett. Mikor odaértünk, élvezettel nézelődött az állatok között. Igaz esős volt az idő, ettől függetlenül nem volt fáradt.
A helyszínre érve, még az előttem levő előadás zajlott, ezért leültünk a hátsó sorokban. Bálint csöndben figyelt. Nagy feltűnést keltett ezzel a „helyes” viselkedésével.
Fél óra múlva jöttem én, az előadásom kb. egy órát tartott, amit Bálint Anyukám ölében édesdeden végig aludt.
Az előadás után még születés napra mentünk, ahol Bálint evett egy kis csoki tortát, de csak finoman…
Másnap Anyukámhoz mentünk Esztergomba. Bálint ott is mindent feltérképezett. Megnézte az otthoni cicáimat és a nyuszijaimat is. Őket hatalmas sikítással és kacajjal üdvözölte.