Mivel most nem dolgozom egész nap Bálinttal vagyok megint. Nagyon jó érzés, hisz végre nem duzzog, hogy dolgozni megyek- persze a hátulütő, hogy nem dolgozom, ami sosem jó, mert nekem stresszt okoz.
Bálint már 120 hetes a héten és betölti a 28. hónapját is. Egyre ügyesebb, már be nem áll a szája, folyton magyaráz.
A héten már a 10 feletti számokat is tanuljuk, mert Bálintot érdekli. A környéken levő összes villamos, és busz számát felismeri, és ezt újra meg újra írni kell neki a kis táblácskájára…
Ezen kívül a hét új eseménye, hogy elkezdtünk rendesen vacsorázni. Már nem esti tápszer van az ágyban, hanem vacsora, fürdés, majd esti mese, és persze közben azért tápszer az ágyban- mert azért az még kell.
Az esti szertartáshoz már Bálint készül elő. Áll a szekrény előtt mutatja az ujjain, hogy mi kell az esti lefekvéshez: „popsikrém, kukikrém, pelenka”. Közben rugózik is hozzá.:) Aztán előveszi őket és átviszi az ágyra.
A héten eszünk
- Kakaós csiga, kakaó- reggeli
- Palacsinta – ebéd
- Eper – nasi
- Ribizli – nasi
- Csirkefalatok, krumpli – ebéd (persze ketchuppal, szinte csak a húslevesbe nem kell neki ketchup)
- Meggyleves – ebéd
- Paprikás krumpli – ebéd
- Virsli, ketchuppal, paradicsom, paprika, sajt – vacsora
- Tojáspörköltes borsófőzelék – ebéd
- Vajas májkrémes kenyér, paradicsom – reggeli
- Borsófőzelék, tojáspörkölt – ebéd
Bálint egyre rosszabb, bár tény rossz gyerek nincs, de az idegeimmel játszik. Jön a hiszti, ha valami nem úgy van ahogy ő akarja. Az én végtelenül nyugodt fiam kifordult önmagából…Hát kezd felnőni…
A mostani játék, hogy dvd-t kell nézni reggelente, ezzel nincs is baj. Azonban, hogy átalakítottuk a lakást még mindig eléri a fiam a dvd lejátszót. Sikerült is két Kockásfülű nyúl cd-t begyömöszölnie a lejátszóba. Hiába az erély, a kiabálás, néha a kezére is paskolok- ami nekem jobban fáj- nem használ.
Már elmagyaráztuk mit miért nem szabad. Bálint ismétli is, és persze bólogat, de aztán sunyin néz és már csak azért is rosszat csinál. Az egyik nap a kis sámliját is kivitte az erkélyre, azt hittem anyu szívbajt kap…Persze én nem rohantam le nehogy megijedjen Bálint, de betessékeltem. Az kell, hogy a 3. emeleten felálljon a sámlijára.
Mivel a délutáni játék még mindig a ház mögötti barátkozás, ezért ha Bálint rossz, akkor megmondom neki, hogy nem megyünk le a ház mögé játszani, mert oda csak a jó kisfiúk mehetnek. Na ez hatni szokott ideig óráig.
A héten az alattunk lakó Marcihoz is lementünk játszani. A baba 1,5 éves. Bálint rögtön mutatott neki néhány butaságot, hogyan lehet dobálni a játékokat. Persze a butaság ragadós, szóval ők jól elvoltak.
Persze miután eljöttünk végig azt hallgattam, hogy Marcihoz menjünk, és persze a garázsajtóhoz. A garázsajtó nálunk kardinális kérdés. A garázson át vezet az út a kertbe – a múlt heti blogban videót is találsz erről – és persze az önműködő ajtó a csodák netovábbja. Sokszor Bálint csak áll lenn a kertben és várja, hátha valaki kinyitja az ajtókat.
Már gondoltam arra, hogy felveszem videóra és akkor otthon is lenne egy kis nyugtom..
Azért a délutáni bandázás megvan, most már muszáj lemenni a gyerekekhez játszani. Érdekes, hogy együtt játszanak, de még sokszor egymás mellett…Mégis igénylik, hogy együtt legyenek..
Anyuval új játékot találtak ki. Bálint ül háttal anyu ölében, anyu dobol a hátát – Dobi, dobi háta, rakonczai pálca, meg nem mondja fia lánya, hányast írok a hátára. Ezután egy számot ír Bálint hátára, amit neki ki kell találnia…Bálint imádja…
Ezen kívül Bálint kis táblájára kell írni a számokat, most már ugye 20-ig. Ezen kívül az összes környéken járó busz és villamos számát írni kell.
A héten két napra átvettem a barátnőm kutyusának gondját, mert elutazott. Így egyik este Bálinttal együtt mentünk át Benőhöz. Megsétáltattuk, megetettük a teknősöket, a madarakat, sőt még a kis palántákat is meglocsoltuk. Ebben Bálint is szervesen részt vett persze… nagyon élvezte.
Bálint egyébként most a szégyenlős korszakában van. Ha valakivel találkozik, akkor mosolyog, de bújik, és persze megkukul…Esetleg az ujjain megmutatja, hogy hány éves, de szólni nem szól. Pedig a környékünkön az összes boltban imádják, ajnározzák az eladók. Ez azért tetszik neki, de szólni nem szól.
A hétvégén találkoztam egy barátnőmmel a West-Endnél. Bálint és anyu is elkísért. Nem voltunk sokáig, csak 1 órácskát. Épp eleredt az eső. Bálint élvezettel nézte. Aztán meg a nyugatiban a vonatokat kellett nézegetni.
Ezen kívül a bevásárlásunk során Bálint kapott egy Kockásfülű nyulat- Koka nyulat. Először nem akarta elhozni, de visszaszaladt érte a sorok közé és betette a kosárba. Azóta ezzel kell aludni…
Szombaton és vasárnap is strandra mentünk. Nagyon meleg volt. Bálint már kérte, hogy strandra menjünk: „Strandra megyünk megint”- kijelentéssel.
Szigetszentmiklósra szeretünk menni, mert olcsó és jó. Bár a víz nem volt valami meleg, de Bálintnak- mint a gyerekeknek általában- nem volt ez gond. A babamedencében csúszdázott.
Én elcsodálkoztam mekkorát nőtt. Tavaly még nem ért ki a feje sem a vízből, most meg egyedül rohangált benne.
Itt ebédeltünk is…Bálint rettentő jól eszik strandon. Evett egy egész hamburgert- meg is lepődtem. Evett még sült krumplit is. Majd a „körbe-körbe” medencébe kellett menni. Bálint élvezte a vizet. Én mivel Bálint nem is foglalkozott velem, elmentem vissza a napra. Később jött Bálint és apja is. Bálint lehasalt mellém és mosolygott rám, hogy „anya?”.
Az első nap gyorsan eljöttünk, mert jött egy vihar. Persze este még kellett a ház mögött is pancsolni Marciékkal.
Másnap ismét Szigetszentmiklós. Bálint imádja, ha dobáljuk a vízben, vagy már magától beugrik és elkapjuk. Nagyon nagy fiú lett már…Itt most lángost evett Bálint, meg kapott egy hókristályt szívószállal- ez nagy kedvenc.
A hét elején anyuval sétál Bálint. Ismét a szokott helyeken. Bálint ilyenkor mindig mondja, hogy „zöld alagútba” mennek. Ez egy olyan utca, ahol a fák összeborulnak felül és egy alagutat képeznek. Délután elkísértek a fogorvoshoz. Bálint imádja a földalattit. Meg a fogorvos is tetszik neki- remélem ez így is marad. Sok érdekes dolog van ott, amivel lehet játszani.
Timi
Olyan Kockás Fülűje Aliznak is van. Imádja 😀