2014 március közepét írjuk. Bálint a héten 157 hetes és betöltötte a 3. évét is. Hatalmas legény már. Követelőző, nyafogó, hisztiző, de imádom. Bár tény, hogy néha nagy türelem kell hozzá, ami nekem nincs. Bár a környezetem szerint példátlan a türelmem a gyerekkel szemben. Hát ezt már elérte…
Mivel a múlt héten kötőhártya gyulladást kapott a bölcsiben így otthon vagyunk. A szembe csöpögtetés egy kínzás. Sehogy sem megy. Végül csináltam Bálintnak egy táblázatot, amiben rajzoljuk a napi 3x-i csöpögtetést. a nap végén, ha megvan a 3 akkor matricát kap az adott nap aljára…Na így megy..
Esténként a napirend már megszokott. Fürdés, vacsora, alvás. Bálint is tudja a ritmust és már előre alkudozik.
A héten eszünk:
- Rántott hús- ebéd
- Kakaós csiga- reggeli
- Szalámis kenyér- vacsi
- Tojáspörkölt- ebéd
- Áfonya- nasi
- Krumplifőzelék- ebéd
- Meggyleves- ebéd
- Bableves, paprikás krumpli- ebéd
- Meleg szendvics- vacsi
Mivel nekem dolgoznom kell, így anyuval van Bálint napközben. Ők csavarognak, villamosoznak, otthon játszanak. Mivel a héten snooker bajnokság is van a tv-ben, Bálint miközben biliárdozik azt nézi.
A hét második felében anyu elviszi Bálintot Esztergomba. Így tudok dolgozni és Bálint is jól érzi magát. Ha anyunál van nem hiányzom neki. Ha itthon van és én dolgozom, akkor nyafog utánam.
Otthon anyuval játszótérre járnak, és persze mivel anyum ismeri fél Esztergomot- nyugdíjas tanárnőként- ezért minden sarkon valaki megcsodálja a fiamat. Ez persze tetszik neki.
Sokáig nem voltak most Esztergomban, jöttek is vissza, csak egy kis kirándulás volt.
A hét utolsó napján elmentünk a 3 éves státuszvizsgálatra. Nem féltem tőle, hisz Bálint még mindig megelőzi a korát. Számol, mindent kibetűz, olyan, hogy színfelismerés, már 1,5 éve megvan. Persze a vizsgálaton hiszti volt. Semmit nem akart megcsinálni- mondtam én, hogy mindent megcsinál, és meg is tud, de akarnok.
A státusz után mentem dolgozni, anyum elvitte Bálintot a játszótérre. Ott motorozott, majd találkozott Kis Marcival. Ők is a házban laknak és nagy barátok. Jót játszottak. Este visszamentünk Esztergomba- hisz csak a státusz vizsgálat miatt jöttek anyuék vissza.
Otthon vásárlás volt, persze busszal mentek. Bálint már önállóan kezeli a gombokat, keresi meg a helyét.
Otthon persze elesett- ilyenkor mindig engem keres, mert én adok rá puszit. Azért anyunak is sikerült megvigasztalnia. Fel is hívtak telefonon, Bálint is megnyugodott. Majd utána énekeltek kicsit. Bálintnak nagyon jó a ritmusérzéke. Ha anyum valamit ledobol vagy letapsol neki, rögtön hibátlanul visszatapsolja. Most már a ritmusokról is beszélgettek. Minden érdekli.
A szomorú az, hogy Bálint még mindig nem kedves és nem tud puszit sem adni. Ha valakit megbánt, vagy véletlenül megüt, nem megy oda puszit adni neki, hiába mondom mutatom. Ezt tudom, hogy az otthoni dolgok miatt van. Soha nem lát szeretetet maga körül, hisz a gyerek apjával mi mióta megszületett csak beszélő viszonyban vagyunk. Semmi érzelmet nem lát, azon kívül, hogy én agyon puszilgatom a fiam. Ez kevés,, nincs meg a minta. Nagyon szomorú vagyok és félek, hogy nem alakulnak ki rendesen az érzelmei…
Hétfő délután jöttek vissza anyuval. Bálint nem is örült nekem. Ez is elszomorít. Nem tudom mi lesz, ha ilyen környezetben nő fel a fiam.