Sziasztok!
Elég régen írtam, már talán három-négy hónapja, dolgozom, esti suliztam, érettségiztem, és most pedig körmös sulit teszek le!
Hogy mi is történt velünk ezekben a hónapokban?
Kopi szépen beilleszkedett az óvodába, imád járni, egy szavát sem lehet hallani.
Májusban egy három hétig tartott fül fájásunk volt, kis szünetekkel. Május végén elvittem fül-orr-gégészetre, a fülének semmi baja, hála égnek. Sokan tippeltek arra, hogy túl sokat volt mással. Ami teljesen igaz volt, mivel úgy néztek ki a heteink, hogy én hajnalba mentem dolgozni, délután mentem érte, hazaérve tanultam, aztán kedden és csütörtökön nem is találkoztam a gyerekkel.
Szörnyű volt, de tudtam miatta csinálom, amúgy érdekes, most, hogy már csak a körmös sulit csinálom szombatonként nem fáj a füle.
Ügyesen fejlődik, bár szégyenlős. Az első Anyák-napi műsoron nem énekelt, elbújt és majdnem sírt, majd a következőn. 🙂
Az tanév végi értékelésen csak dicséni tudta a csoportvezető.
Számol húszig, embert rajzol, énekel, vonaltól-vonalig színez, felismeri a színeket, ez mind újdonság volt az óvónéniknek, hogy ilyen korán tudja. Kaptam pár tippet, hogyan próbáljam a rajzolás iránti érdeklődését fokozni, illetve hogyan tanítsam.
A rettentő fejlettsége miatt, ha marad hely a középső csoportba mehet tovább a csoporttal hiába 3,5 éves. Rettentő büszke voltam rá, hiába a rengeteg törődés. 🙂
Júniusban szinte csak Apával volt, mivel Apa felmondott a munkahelyén, mivel nem fizették ki.. Így ő most otthon volt, vitte Kopit, hozta Kopit. 🙂
Június elején ballagáson voltunk, Apa testvérének.
Június közepén 22.-23.-án szerencsésen letettem az érettségit, egy remek bankettet zártunk. 🙂
A hónap vége felé kapott egy lehetőséget egy Nemzetközi fuvarozással foglalkozó cégnél, élt az alkalommal, ki is ment Németországba egy hétig próbaútra.
Ezt a hetet én nehezen viseltem, nem aludtam semmit, nem ettem, kedvem nem volt semmihez és féltettem. Kopi kevésbé vette észre, egyedül hazaérkezése előtt két nappal vette észre és kereste, de onnantól akárhányszor jöttem haza mindig mondta, hogy ugye hoztam Apát.. Az első estéknél 2-3 órát aludtam.
Apa szülinapján kezdtem a körmös sulit, 27.-én, ezen a napon délután jött haza Apa, volt ám összeborulás, ünneplés. Vasárnap ismét utóünneplés.
Hétfőn (jún.29.) szabin voltam, anyukám szülinapja volt, csináltunk neki palacsintatortát ismét ünneplés.
Mai nap(júl.9.) Apa ismét kiment, megint nem lesz itthon kb egy hétig. Próbálkozunk a megszokásával, mert ezt fogja csinálni.
Az én melóhelyemen nincs semmi különös. Csinálom ahogyan kell, szeretnek a nénik, bácsik. Én is megkedveltem sok embert, postai kézbesítőnek is empatikusnak kell lennie. Mosolyognia és beszélgetnie kell, meghallgatni mindenkit és segíteni. Szeretem a munkám, aminek köszönhetően lefogytam 15 kg. Végre!
Azt hiszem körülbelül ennyi. 🙂
Innentől sűrűbben írok!
Puszi mindenkinek!
Vivi, Kopi