2013 augusztusát írjuk. Bálint 128 hetes- és igen én még mindig számolom. Bár visszakeresni a heteket már szinte lehetetlen, de ez már megszokás azt hiszem.
Bálint már rendesen eszik mindent amit mi. Már csak éjjel ébred – ahogy ő mondja- kakóért, de ez tejet jelent. Már tiszta tejet kap este. Ebből azonban éjjel még mindig megiszik majd 1 litert.
Jelenleg nem dolgozom, ezért most pótolom az „elveszett” 1 évet, amit dolgoztam és nem Bálinttal töltöttem. Azért anyum is sokat jár fel hozzánk, segít sok mindenben, és persze Bálint is imádja. Ilyenkor nagyokat sétálnak még, játszótérre mennek, én pedig intézem az ügyeimet, és persze újra tanulok. Ha elmegyek otthonról, akkor azért tud Bálint haragudni, ennek hangot is ad- Bálint haragszik.
Evés után már megköszöni az ebédet. Mivel már mindent eszünk este a kádban fogat is kell mosni. Ez egyenlőre még vicces mesés szinten van, de rábeszéléssel, és úgy, ha én is mosom a fogam, úgy engedi a sajátját is mosni.
Most már lefekvéskor minden este van mese. Persze mindig ugyanaz, én unom, Bálint nem.
A héten eszünk:
- Húsleves, töltött hús- ebéd (már teljes tányérral és önállóan)
- Szőlő – nasi
- Sprotinis pirítós – vacsora
- Főtt kolbász mustárral- vacsora
- Áfonya – nasi
- Nudli- ebéd, vacsi
Bálint mindent mond már. Sokszor olyan szavakat is, amikről nem is emlékszem mikor mondtuk neki. Mindenről van véleménye, mindent kifejez, mondatokban beszél. Persze még mindig a számok a kedvencei. Ezért rengeteget számolunk. Rajzolni is kell ezeket neki, de séta közben is minden házszámot mond már magától. Lassan 10-ig ismeri a számokat.
Ezen kívül táncolunk. Bálint minden zenére mozgásba kezd- és egész jó ritmusban. Jó érzéke van hozzá. Most az 1 éves korában kapott zenélő teknős a legjobb táncpartner.
Egyik nap villamosozni mentek anyuval. Bálint mondta: „vijjamosnak, födajattinak, vonatnak vasból van a kejeke, az autónak, busznak gumibój”
Egy másik gyakori séta a szelektív kuka kidobása. Bálint imádja, kis környezet tudatos. Otthon is már így dobja ki a szemetet, és mondja: „ papíj, üveg, flakon”– sokszor a kertben is a labdákat ilyen felkiáltásokkal dobálja.
A nyár miatt sokat járunk le a ház mögötti kis kertbe. A házban van több gyerek is. Két Marci- egy 1,5 és egy 3 éves- és egy Regina, aki 1 éves. Eddig mindig egymás mellett játszottak csak, de szinte napok alatt szövődött a 3 éves Marci és a fiam között szoros barátság. Alig várják, hogy délután találkozzanak és játszanak. Persze vannak vitáik, de már kettesben „barangolnak” a kertben, pusmognak, mint a nagyok.
Ilyenkor mi anyukák is végre tudunk beszélgetni, ha épp nem buborékokat kell fújni nekik.
Hihetetlen érzéke van a labdákhoz. Nagyon ügyesen focizik, el is találja a labdát, vagy feldobja a levegőbe és belerúg. Pontosan oda, ahová szeretné.
A hétvégén rokonoknál voltunk. Bálint a sok gyerek között gyorsan feltalálta magát, pedig ők már 15 év körüliek voltak. A kertben látott egy trambulint. Játszóházban már látott ilyet, ott félt tőle, itt viszont, egy gyerkőc megmutatta neki mire is való. Hát onnantól kezdve nem lehetett lecsalni sem.
