Sziasztok! 🙂
Túl vagyunk a 15 hónapos szurin, és egy kis gyulladáson is, de erről részletesebben az „Egyéb/Tanult dolgainknál. 🙂 Hiába eszik egész álló nap mégis csak 190 grammot hízott két hónap alatt. 🙁 Most a mérésen 9400 gramm és 75 cm volt.
Koppány mozgása: Menni már profi szinten sétál, nem engedi, hogy fogjuk. Kint az utcán, udvaron is szeret sétálni, bár néha még esik egy-két gödör miatt. 🙂 Guggolásból feláll, és állásból leguggol. 🙂 A járással jár némi esés is, mely nálunk mostanában sűrűbben. 😀
Koppány beszéde: Még mindig mondja a magáét baba nyelven is, sőt valamelyik hétvégén úgy kiosztotta baba nyelven Apát, hogy nem tudtam a nevetéstől megszólalni. Édes volt, ahogy mondta, közben vágta a képeket hozzá. 😀 Tanultunk most is új szavakat, mint például: Ami-Szömi (Apai mamáék egyik kutyusa); Eiz- Aliz (Apai mamáék másik kutyusa); rájöttünk mire mondja, azt hogy Abi, hát a Szabira (Apa öccsére); Pisze-nózija; hami-enni; Bi-Buksi (kutyusunk); Eika- Erika; fa; alma; Anyuka; barbi(játék)-babi; semmi-emmi; Heni(nővérem barátnője)- Eni; mi az- mi a; persze-pejsze; ennyi-ennyi; paprika-papika;
Koppány evése: Mindent eszik már, gabonapehely rendes tejjel, kolbász, főzelék, zöldség gyümölcs, minden. 😀 A cici is megmaradt még mindig, és szerencsémre tejem is van még.
Koppány alvása:Reggel fél nyolc-fél kilenc között keltünk. Delelünk, legtöbbször tizenegy és egy között alszik el és másfél órát alszik. Bár most vagy három napja csak háromkor aludt el, és korán kelt. 🙂
Koppány fogzása: Március tizedikén a tizedik fogacskánk, március tizenharmadikán pedig a tizenkettedik fogacskánk is kijött. Sorba be vannak dagadva, türelmesen és szenvedés nélkül várjuk a következő fogacskákat. 🙂
Tanult/Egyéb dolgai:
Március elején elmentünk bevásárolni a Tescoba nővéremmel, és barátjával. Koppány élvezte a bevásárlókocsiban való ülést, nézelődött, sőt sírt egy kisgyerek után, hogy nem mentünk utánuk. (Ilyenkor sajnáltam nagyon :() Mikor már kezdett éhes lenni, nyűgös volt a kocsiba, kivettük, sétált, majd bevásárlás után kapott cicit a pelenkázó helyiségben. 🙂
Szintén március elején Apa öccse Szabi itt focizott nálunk, lementünk megnézni őket. Koppány lesétált egyedül, sőt ahogy meglátta, hogy emberek vannak lent és egy kislány is sétál elengedte Apa és az én kezem is. Apával rögtön megszólaltunk: Anya, Apa engedj el, ne égessetek már, itt emberek és egy kislány van/vannak és én már nagy vagyok. 😀
Van egy kék színű kenguruja, amit Micimackóból vett Kanga névre hallgat. Mindenhova magunkkal viszünk, eteti, itatja, pelenkázza, elaltatja, és tologatja a nővérem lányának játék babakocsijában. 🙂 Olyan édesen altatja a vállán. 🙂
Ha véletlen elesik, akkor megmutatja hol ütötte meg magát és hogyan. Jó nagy körítéssel. 😀
Huszonkettedikén, azaz pénteken megkaptuk a 15 hónapos szurinkat, elég volt, hogy meglátta a doktor bácsinkat már ordított. Nagyon nem szereti. 😀 Ahogy megkaptuk egyből ki lettünk téve a helységből, elmondva nem lett mit várjak tőle. Kicsit dühős voltam…
Hétvégén magára rántotta az ajtót és a szeménél szépen bevörösödött… Tegnap pedig ült a földön és teljes erejéből lefejelte a földet, ennek a nyoma egy gyönyörű lila folt a homloka közepén.. Mit nem bír ki egy kisgyerek feje?! 🙂
Hétvégén a kis fütyköse is begyulladt, szombaton reggel még semmi, majd délutánra már vörös és dagadt volt. Szerencse volt itthon gyulladásra kenőcsöm. Ma levittem az orvoshoz, hiába múlt el a gyulladás a kenőcstől, azért kértem beutalót a gyermeksebészetre, elviszem a héten. Félek, féltem nagyon, de muszáj, nem szeretném megint átélni. 🙂
Azt hiszem ennyi lenne. 🙂
Kellemes „napos” húsvéti ünnepeket kívánunk Nektek! 🙂
Sziasztok!