Szerencsére Bálintnak gyorsan lemegy a láza, ami a múlt héten a fogacskák miatt jött elő. A hasmenés azonban még megvan ( sokszor kakil most egy nap, egyébként egyszer van kaki, vagy naponta vagy maximum két naponta). Hiába jött ki a kis bal felső metsző fogacskája, most várjuk a jobb oldalit is. Már nagyon piros az ínye.
Így a héten az evés még mindig nem lesz a kedvenc időtöltés. A tápszer most jobban ízlik, mint bármi más. Azért próbálkozunk a darabossal, hátha a fájó ínye ellenére elmajszol valamit. Azonban éjjel most már rendszeresen kel enni, már nincs pihenőnap. Bármennyire elfáradt is este éjjel kel enni.
A héten eszünk:
- Csokis puszedli – reggeli
- Málnás gabona – tízórai, uzsi
- Vadas – ebéd
- Sütőtökös csirke – ebéd (most inkább a pépeseket eszi, ami 4-5 hónapos babáknak van a foga miatt)
- Mandarin- almás pép – ebéd
- Bolognai – ebéd
- Ananász – gyümölcs, uzsi
- Almás- mandarin – tízórai
- Túrós – gyümölcs – uzsi
- Citromos joghurt – enyémből, uzsi
- Kakaós kuglóf – reggeli
- Sárgabarack- keksz – tízórai
- Alma- csirke pép – ebéd
- Paradicsomos krumpli, csirke és tészta – ebéd
Most az ebédhez kap egy kis olíva olajat is. Ugye az kell egy kis kanállal néha az ételükbe, hogy a zsírban oldódó vitaminok raktározódni tudjanak a szervezetben. Igaz most Bálintnak hasmenése van, de az immunrendszere is le lehet gyengülve, így kapott.
A játék a héten a rosszaságról szól. A zenélő játékok egyszerre szólnak, ha valamelyik lejár, akkor rögtön újra van kapcsolva. Már azért imádkozom, hogy merüljenek le az elemek, de persze jól tartják. Nekem már migrénem van a sok zenétől, meg persze a fronttól. Így elég nehéz elviselni ezt a hangorkánt, ami a lakásban van. De sebaj a lényeg, hogy a gyerek jól érzi magát, addig se fáj a foga – legalább is nem veszi észre.
Ha épp megunjuk a zenét – ami ritkán van- akkor Csofi cicámat kergeti a lakásban, hangosan sikítozva. Majd mindent lerámol, ami az útjába kerül.
A héten új tudományt tanultunk. Pár hónapja már próbálgatta Bálint, hogy a játék karikáit a rúdjukra ráfűzze, de még nem ment neki olyan jól. Most elővette ismét és pillanatok alatt feldobálta az összeset. A taktika, amit Bálint kifejlesztett, hogy az ujját beleteszi a karika lyukába, majd így kitapogatja vele a rúd végét és hopp már fenn is van…Nagy – nagy puszikat, üdvrivalgást kapott érte. Persze saját magát is megtapsolta, mert ez akkora dolog volt…
Ha elfárad, akkor Teletubbiest kell nézni a tv-ben. Én sosem szerettem ezt a mesét. Most pedig nézni kell, sőt ugye a gyereknek mesélni, hogy mit lát, mi történik. Ül az ölemben Bálint és szájtátva nézi azokat nagy színes figurákat.
A fogacska miatt, most csak anya jó neki. Bújik egész nap – ha épp nem a karikákat rakja a rúdra.
A héten nőnap is van. Ezért Bálintot lefényképezem egy rózsával. Persze ez már nehéz feladat. A rózsa többször van fejjel lefelé a kezében, mint rendesen. Ha épp jól fogja, akkor pedig kiszúrja, hogy fényképezni szeretném és persze rögtön rohan megnézni a fényképező gépet.
Rendesen leizzadtam mire sikerült néhány jó képet összehozni.
Az én kicsi fiam nagyon előbbre tart néhány dologban. Például megismer engem a tükörben. Lassan már gondolkozom rajta, hogy kipróbálom a taktikát, hogy magát is felismeri-e.
Erre van egy módszer – amit 2-3 éveseknél alkalmaznak – tesznek egy rúzspöttyöt a pici homlokára. Ha belenéz a tükörbe és a tükörhöz nyúl letörölni, akkor még azt hiszi, hogy egy másik babát lát. Ha azonban a saját homlokához nyúl, akkor már megvan az énképe.
Az én Bálintom a sütő ajtajában – mivel üveges – nézegeti magát előszeretettel. Beszélget is magához – illetve a másik babához… Ha bejövök a képbe, vigyorogni kezd és rám néz.
A hét végére végre megkönnyebbülünk. Kijön a jobb felső metszőfogacska is. Sírás szerencsére nem volt egy szem sem. Azonban éjjel velem aludt Bálint emiatt és nyűgösebb volt. Nem tudom, hogy a borostyán nyaklánc miatt vészeltük át ezt viszonylag könnyebben, de az alsó két fogacska is kb. ennyi szenvedéssel járt és akkor még nem volt nyaklánca.