Bálint a héten 15 hónapos lesz. Én már a Mokkában dolgozom, tehát hajnalban megyek el otthonról, hogy az adásra beérjek. Ilyenkor anyum jön.
A múlt héten már írtam, hogy fiam magát szoktatja le a pépes ételről. Ennek az oka, hogy mindig velem együtt evett, így az kellett neki, amit én ettem. Ezen kívül a bébi ételeket is fűszereztem már neki az utóbbi hetekben. Most a héten, már a falatokat is megszemléli. Ez abból áll, hogy belenyúl a szájába minden falat után. Persze ezzel mindent összeken…
Az éjjeli tápszer még megvan.
A napi kakilás is már beállt szépen. Minden nap egyszer. Ez pedig már többnyire kemény, nem folyós (kivéve, ha fogunk jön).
A napi D-vitamint még természetesen szedjük. Ezt mindig a fürdés után a pelenkázás közben kapja meg, egy kanál tápszerrel.
A héten eszünk:
- Narancsdzsemmes kalács- tízórai
- Mandarin- még lehártyázva, tízórai, uzsi
- Lasagne bébiétel – már nem kell csak 1,2 falat
- Paprikás krumpli- ebéd
- Epres desszert – bébiétel (nem kell neki, kiönti a földre)
- Nutellás kalács – tízórai
- Borsófőzelék- ebéd
- Banán – uzsi
- Cseresznye – nasi
- Dinnye – először, de ízlik neki
- Húsleves, répa, hús- ebéd
- Mandarinos csirke pép – bébiétel (pár kanál), ebéd
A héten elővesszük újra a puzzle-t. Bálint kapott az unokahúgomtól még tavaly egy nagyon jó készségfejlesztő játékot. Állatok képei vannak rajta. Ha az állat figuráját a helyére teszed, akkor a hangja szólal meg. Bálint eddig is érdeklődött ez után, de most már a hangokat is próbálja utánozni.
15 hónap alatt Bálint tönkretette az első pelenkázóját. Teljesen kiszakadt és már nem lehetett rendesen ráfektetni a fiam. Így kapott egy másikat. Ezt az előszobában ki is próbálta.
A héten elővettük a zsírkrétát is. Vettem egy csomaggal neki. Már pár héttel ezelőtt próbáltuk, de akkor még nem ment Bálintnak. Most azonban nagyon ügyesen fogja a zsírkrétát. Bal és jobb kézzel is rajzol. Igaz csak firkál, de nagyon ügyes. Élvezi a dolgot.
Anyuval sokat nézik a Baby tv-t. Igaz ezen angolul vannak a mesék, de kifejezetten pici babáknak szól. Bálint imádja, már megvannak a kedvencei.
A délutáni altatás után sokszor keres Bálint, bár könnyű elterelni a figyelmét erről. Persze nekem mégis lelkifurdalásom van.
A héten védőnőhöz is menni kell. Én teljesen elfelejtettem, hogy oltás is lesz. Bálint mikor odaértünk szépen viselkedett. Játszott a játékokkal, ami az előtérben van. Ismét megcsodálta mindenki, hogy ő az a baba, aki már születésétől fogva milyen szép volt. Hát miután bekerültünk a védőnőhöz már nem volt az. Ordított a kincsem. Pedig nem szokott. A doki is csodálkozott, hogy ő bizony nem ilyen sírós, még a hangját sem hallottuk soha.
Persze megnézték a kukiját is – amit én nem akartam. Illetve a nézést igen, de amíg én a fiamat nyugtattam, az orvos alattomos módon visszarántotta a fitymát. Be is repedt. Én azt hittem neki ugrom, de inkább Bálint lelkével foglalkoztam, az fontosabb volt.
Ezt szerettem volna elkerülni, hogy bárki így álljon a gyerekemhez, és ehhez a problémához. Természetesen a halálra rémült babám, ezek után még két szurit is kapott.
Nem csodálkoznék, ha egy életre megutálta volna az orvosokat. Nagyon oda kéne figyelni erre az orvosoknak, hisz a gyereknek is van lelke, akár milyen kicsi is.
Az oltás ezek után már fel sem tűnt neki. Nagyon nehezen nyugtattam meg a drágámat. Otthon próbáltam figyelgetni, de szerencsére nem lett lázas.
Hiába az orvos, a kukival akkor is gond van. Valószínűleg ez már örökletes fitymaszűkület. A védőnőnk is csóválta a fejét, mikor kikísért, ő sem díjazta ezt az eljárást. Megadott egy nagyon kedves és jó orvos specialista számát, hogy keressük fel a problémával.
A hét második felében a játszótér volt a zsáner. Bálint imád homokozni, és persze csúszdázni. Már önállóan fel tud mászni rá, és le is csúszna, ha hagynánk- ezt azonban, csak ritkán engedjük. Még fogja csak a kezünket.
Egy másik kis barátnővel találkozunk a játszótéren. Régen a babáink együtt úsztak. Emese és a kislánya Dia. A két gyerek között 1-2 hónap van, bár itt Bálint a fiatalabb. Ettől függetlenül egész jól eljátszanak ketten.
Az egyik meleg hétvégi napon a szigetszentmiklósi strandra megyünk. Bálint élvezi a vizet. Szaladgál a fűben, a medencékben. Már nagyon magabiztos. Imád a vízben csúszdázni, persze még segítséggel. Persze a medence után a vizes pelust cseréljük. Szárazban rohangáljon, bármennyire meleg is van.
A strandon eszünk egy sajtos tejfölös lángost. Bálint legalább a felét megeszi. Nagyon ízlik neki.
Vasárnap a meleg ellenére elmegyünk a veresegyházi Medveparkba. Bálint már volt itt kb. egy éve, kíváncsi voltam emlékszik-e.
A fiam nagyon szereti a macikat, ha kérdezem egy képen, hol van a maci már tudja – mint nagyon sok minden mást is…
Bálint már a bejárat előtt megcsodált egy kutyust, aki hűsölt az árnyékban. Azt hiszem ennyi is volt a fiam állatok iránti érdeklődése. A macikat nézegette ugyan, de nem sokáig. Viszont a parkban járó kis vasút, nagyon érdekelte. Akár hányszor eljött mellettünk, Bálint integetett – persze a vezető és az utasok is neki.
A séta végén a macik mézzel való etetése érdekelte még. Nem tudom, hogy a fakanál – amin a mézet nyújtották az állatoknak – vagy a macik, de itt azért elidőztünk vagy 10-15 percet.
Végül még egy fagyit is ettünk. Bálint kapott egy tölcsért, amit hazáig jóízűen elmajszolt.
Este még fürdés előtt egy kicsit lemegyünk a ház mögé a kertbe. Itt van épp a szomszéd kislány Laura is, aki egy évvel idősebb, mint Bálint. Együtt mennek homokozni. Majd Laura megszeretgeti Bálintot, és megkínálja almával. Nagyon édesek.
Kiss Andrea
Zali fiam 15 hónaposan: Már nem a pelenkázón, hanem a franciaágyon pelenkázom, mert fél a magasságtól. Már nem a mosógép tetején törölközöm és öltöztetem fürdés után, mert ugyebár fél a magasságtól és irtó hisztibe csap. A szájában lévő ételekből ki-kivesz darabokat, hogy megszemlélje. Már 2 hónapja csak délután alszik, ebéd után, a délelőtti alvás már nincs. Este nehezen alszik el, ringatni kell. Másfél hónapja jár, mostanában ez teszi ki a napja nagy részét, le-fel járkál, közben különböző dolgokat cipel a kezében. Ölben is sokat szeret lenni, ami a derekamnak-hátamnak egyre kevésbé kedvez. Nagyon fél a hajmosástól, nem tudom miért. Nem tudok rájönni. Nagyon okos, minden mondatot, szót megért. Viszont visszavett a beszédben. Eddig kb 30 szót tudott, mostanában csak szótagokat mondogat. Viszont néha már 3 szótagosakat is. Ha kérdezünk mi hol van, mutatja az ujjával, és mindenre mondja hogy „ott”. Imád bújócskázni és fogócskázni. A bújócskánál legtöbbször a hátam mögé bújik, fogócskánál őt kell kergetni. Nagyon tud hisztizni. Újabban majdnem kizuhan az ember öléből, úgy dobálja magát ide-oda és közben éktelenül ordít. Persze könnycsepp sehol az arcán. Az etetőszékből mindig ki akar mászni, ezért mostanában inkább úgy etetem a darabos ételeknél, hogy odajön és falatokat adok a szájába. Imádja tv-ben nézni a forma 1-et és a focit. Ha ezek mennek, azonnal mutat a tv-re és mosolyog, izgalomba jön. Mostanában fél idegen zárt helyeken. Kell neki pár perc hogy feloldódjon. Szintén mostanában figyeltem meg, hogy szégyenlős, elpirul, elmosolyodva fordul el, ha egy idegen kedveskedik neki. Oltásnál, orvosi vizsgálatnál hárman kell lefogni, dühöng, ordít, rúgkapál, iszonyat ereje van. Nem lehet megnyugtatni az orvosnál. Immár 8 hónapja nem eszik tejterméket és továbbra is lelkesen ellenáll a próbálkozásoknak. Azért néha-néha a krémtúró jöhet, illetve sajtok dögivel, de azon kívül semmi, ami tejhez hasonlít, vagy tej van benne. Ja bocsánat, túró rudi ipari mennyiségben persze elfogy. Amúgy mindent megeszik, leginkább a magyaros ételeket kedveli, fasírt, pörköltek, sajtos-tejfölös lángos, rántott hús. Minden olyan dolog, amit az én gyomrom nem bír, az neki meg sem kottyan. Imádja a macskánkat, állandón űzi szegénykémet, elkapja, cibálja, beszél hozzá hogy cic-cic. Meg akarja puszilni, de ezt tiltjuk. A puszilás amúgy már kb 2 hónapja megy nála, engem és anyukámat imád puszilni de nem normál módon, hanem tátott szájjal. Én ilyenkor elolvadok:)