Sziasztok anyukák,apukák!
Valamelyik nap elolvastam egy kedves apuka levelét,hogy nem érti miért vagyunk mi anyukák kiakadva.
Hát kedves apuka én személy szerint ezért.1 gyermek 1 hónappal előtte bent voltam kórházba.apuka 4*betalált meglátogatni.haza menetelkor is bejött majd útközben mikor megálltunk felajánlotta egy kedves munkatársamnak,hogy neked is csinálok ilyen szép gyereket.lehet vicc akart lenni de nekem nem volt jó poén.2 napunkon már ment is dolgozni mert ő már a gyermek születése napján kivette az apás szabadságot.szerinte az azért volt hogy ő pihenni tudjon.1 hónapos koráig hozzá se nyúlt a gyerekhez,de engem papolt,hogy nincs kaja,miért nem mostál?,mosogattál?…stb.a gyerek meg olyan hasfájós volt hogy az első 3 hónapban majdnem csak le se tudtam rakni.3 hóban mint ha ezt elvágták volna minden rendeződött.míg ő közben eljárt bulizgatni mert a falunapot nem tartják meg nélküle.telt múlt az idő kapcsolatunk rendeződni látszott.gyermek 1,5 éves se volt mikor elmentem dolgozni,hogy jussunk valamerre.ledolgoztam magam kis 8 óráját ugyan úgy mint ő is.én mostam,főztem ,takarítottam, gyújtóst vágtam(ha kellett)míg ő pihent gyereket lepasszolta ,mert ő ki akar kapcsolódni.jött tervezett kis gyerek(hátha minden jobb lesz kezd változni gondoltam én kis szerelmes naiv). mikor jöhettünk haza kórházból akkor vette most ki szabiját.de jóformán ott se volt velünk.a kis sufni tuning műhelyében sufni tuningban babrált,mert ez neki jár.én segítsek fát vágni ő meg segít hogy ő pihenhessen.kérdem én még csak itt .érted miért vagyok kiakadva??na akkor figyi tovább ha nem.majd újra munka.nem tetszett neki,hogy én túlórázom mert nem végzem el a dolgom rendben így ő se tud kikapcsolódni!!ő bennem menne 2000 forintért pluszban.jelzem nem keveset túlóráztam.minden hétvégén ,volt hogy 1 héten 7 napot dolgoztam.többet vittem haza mint ő ez is bántotta(valahol megértem,de hát egy család vagyunk könyörgöm)jött harmadik gyermek akit nem terveztünk féltem mi lesz de nem volt szívünk elvetetni.itt is gondok adódtak terhesség alatt. distrófia (biztos nem jól írom)gyanúval már a 32 héttől sokall többet kellett járnom orvoshoz mint alapból.nem akartam két gyermekem otthon hagyni.és nem voltam felelőtlen orvossal megbeszéltük ha én szépen minden másnap eljárok orvoshoz akkor amíg nem romlik állapota picinek addig jó így.pihennem is kellett volna.na megtettem rendeztem gyerekeim háztartást tüzelést hó lapátolást stb.35 héttől minden nap kellett járnom vizsgálatra.magzat víz probléma is társult hozzá.anyum kezdett el besegíteni nekem mert már nem ment.míg férjem tvzett,szerelt,8 órát dolgozott.37 végén be kellett feküdni az orvos már az nap se akart hazaengedni mivel már 1 centis magzat víz volt csak.de nem tehettem gyerekeket nem tudtam volna hol hagyni délutánra.másnap befeküdtem ahogy megígértem az orvosnak.2 nap után meg is indították a szülést.hála az égnek minden rendben volt és van is az én mazsolámmal.egyedül annyi volt hogy a méretei nem feleltek meg a korának.2400g és 49 centivel született 38+1 napra.apa most többet segített otthon.míg a varázs el nem tűnt.kérdem érted miért vagyok felháborodva?nem azért mert ti nem tudtok szülni,szoptatni.hiszen ez a mi dolgunk.mint sok minden más is.nektek meg a pénz szerzés és ház körüli munka.személy szerint sose cserélt pelenkát.sose fürdette őket addig a percig míg nem dolgoztam.ha össze veszünk mert már napok óta könyörgöm hogy segítsen pár napig megteszi azt el is van felejtve a dolog.a gyerekeire ráparancsol hogy kuss mert nem hallom a tv-t.jó persze csinál itthon pár dolgot.fát vág ,füvet nyír de nehogy már másban nem tudna.én is vágom a fát,berakom helyére hogy előbb végezzen segítek.ő ugyan ezt nem teszi meg mert ő dolgozik,fáradt.én nem vagyok fáradt 3 kisgyerek mellett.nekem nincs semmi tennivalóm.ugyan úgy mint többi anyukának se.a 2 éves gyerek nem könyörög pár percenként valamiért.sőt a nagyoknak se kell semmi.szóval én ezért vagyok kiakadva.és ha más se lenne ezen akkor egy nagyon rossz szar emberi lény,nő,anya vagyok.köszönöm aki végig olvassa .sajnálni nem kell,megszoktam.
